|
Témaindító hozzászólás
|
2013.10.01. 21:14 - |
 |
[20-1]
 Megráztam a fejemet. Más se hiányzik, mint hogy reggel az újságban azt olvassam, hogy fura méretű és kinézetű kutyák mészároltak a parkban. Épp elég az is, hogy a másik két falka tudomást szerzett a létezésünkről. Inkább elé szaladtam és mutattam az irányt. A külvárosban a farmokon mindig lehet találni egy szerencsétlen lelket, ezért arra vettük az irányt. Bár nem értettem, hogy Ryry hogyan lehet még éhes, ha az előbb zabált meg félig egy embert. Csak az élvezet hajszolja. Mondjuk engem se a gyomrom hajtott. Kiérve az Undergroundból még szaladtunk pár métert, és megálltunk az egyik bokornál. Egy ember pont kijött a kerítés elé, mikor nekiiramondtam. Mindig is különös kegyetlenséggel gyilkoltam. Már-már ez volt a védjegyem. Miután meguntam, otthagytam, bólintottam egyet Ryannak amolyan elköszönésképp és elszaladtam.
/Chad el/ |
 "Kocogva" indultam el a kedvenc irányomba , az a megszokottba. Azon gondolkodtam ,hogy hova menjünk ölni. A parkban sok az ember és a feltűnés. Nem tudtam ,hogy ez most jóljön-e vagy nem. Miközbn mentem ugatás szerűen hátra szóltam (hogyha nem ért mellé vagy elé) Chad-nek.
- A park jólesz? - kérdeztem és válasza szerint mentem tovább. Közben néztem az értelmesebbnél értelmesebb grafytiket és írásokat. |
Halkan felnevettem, mikor pofozni kezdte magát. Eszembe jutott a múltkori incidens, mikor több mint 3 óra hosszan át ott éktelenkedett a tenyérnyoma a saját arcán. Nem volt komplett kiscsaj, az is biztos. De ha már itt tartunk, kinek ép az elméje a Rambrightból? Jóformán senkinek. - Mehetünk - egyeztem bele a vérfürdőbe, és felöltöttem fekete vérfarkas alakomat. Vártam, hogy elindjulon, megadtam neki azt a lehetőséget, hogy ő válassza ki, merre menjünk. |
- Az jó dolog - bólogattam - a vérfürdőt szeretni kell ! - mondtam majd elgondolkodtam ,hogy mikor rendeztem utoljára tényleges vérfürdőt? Jó sokáig gondolkoztam és gyönyörködtem emlékeimben. Végül szó szerint felpofoztam magamat. Chad már valószínűleg hozzászokott az önfenyítésemhez ,sőt múltkór jót is mulatott azon ,hogy vagy három órán át nem jött le a kéznyomom az arcomról. Na sebaj. - Áucs ? - néztem hülyén a kezemre. - És nincs kedved még egy vérfürdőt rendezni ? - kérdeztem majd farkassá változtam és kiskutya szemekkel néztem rá. Tudta ,hogy viccelődök a kiskutya szemekkel ,viszont az ölésre komolyan gondolok. Milyen hülye szokásom ez már? Gondolkodtam. |
Mikor észre vett, visszaváltozott és megszólalt a kissé kislányos hangján. Halványan, alig észrevehetően elmosolyodtam. Talán ő volt az egyetlen, aki őszinte mosolyt tudott csalni az arcomra. - Azt látom - jegyeztem meg. A kérdésére csak megráztam a fejemet. Nem voltam éhes, amúgy is jobban szerettem a saját zsákmányomat megzabálni, mint másét.
- Semmi különös. Miután rendeztem egy kisebb vérfürdőt, ide jöttem - vontam vállat, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. |
Jó sokáig elmélkedtem. Léptekre lettem figyelmes . Mire jobban beleszagolhattam volna a levegőbe már ide is ért az alfánk . Felnéztem rá majd emberré változtam ,de még így is majdnem kitőrt a nyakam ha az arcára akartam nézni.
- Semmi különös , étkeztem . - mutattam a félig megevett hullára majd a falon lévő strigulákra. Jól ismerte már a striguláimat ,hisz sokszor találkoztunk már itt. A köszönés sokszor elmarad ,hisz az olyan közönséges. - Amúgy nem kérsz? Én nem bírok többet enni . Miért egy ekkora behemótot kellett megölnöm?... - gondolkodtam el a végét de hamar visszatértem a valóságba. - És veled mi van ? - ült ki egy enyhe mosoly a arcomra. Lehet ,hogy idősebb nálam ,de ha lehet azt mondani ő az egyetlen akire felnézek a falkában. És nem azért mert az alfánk ! Hanem mert erőteljes a kisugárzása. Na meg ha már rám nem néz fel senki akkor majd én felnézek valakire. Eleve úgy fizikailag is csak lefelé lehet rámnézni . Légy átkozott fiatalság! |
Egyik kezem zsebre vágva, másikban pedig a cigarettám, amit épp a számhoz emeltem. Miután elszívtam, elnyomtam a csikket a tele graffityzett falon. Megcsapta az orromat az emberi hús és Ryry szaga. Nem tudom, hány századik áldozatát tette már el láb alól itt, de amikor erre jártam, mindig összetalálkoztunk. A hajamba túrtam, majd lefordultam jobbra és az alagút bejáratának dőltem. - Mi a helyzet? - néztem a fehér farkasra. Ha úgy vesszük, egészen jó kedvemben voltam ma. |
Ismét az underground-ban. Megint egyik áldozatomat téptem szét itt. Azért itt mert ide nem szoktak bepofátlankodni amikor én lakmározok. Persze ez csak az idegenekre vonatkozik, falkabeliekkel megosztom a falatom. Az emberek pedig ... elrohannak. Visítanak, üvöltenek majd elrohannak. Még ott volt az ember fele, de már nem voltam éhes ezért emberré változtam és a falhoz sétáltam. Kerestem azt a repedést amibe elrejtettem a szeszfilcem. Ahogy megtaláltam a repedést elkezdtem benne kutatni.
- Ahha! - kiáltottam fel és húztam ki a falból diadalmasan a filcet majd húztam (a többi mellé) még egy strigulát a falra. 35, szép szám, főleg, hogy emberek halálának száma. Gonosz mosolyra húztam szám, majd farkassá változtam és őriztem a hullát. Közben elmélkedtem az élet "nagy" dolgain. |
Elmosolyodtam a válaszára.-Hát ami azt illeti néha én is...-dörmögtem az orrom alatt. Majd a következő mondat.-NANE! Hány éves vagy???-tadamm a legilletelenebb kérdés és már a harmadik megszólalásomnál elővillan és semmi lelkiismeret furdalás nincs benenm. Basszus, meg kell tudnom! Nem is érte m miért számít ez a korrekt rákérdezés....hülyék az emberek ki kell mondani na....Majd megint megszólalt.-Ó, ezzel nőttem fel, ez az életem része-mondtam és visszagondoltam a kicsikoromra...mintha pár nappal ezelőtt lett volna. Cody és Pete ellopták a másik csapattól a pink graffity-t mert nekünk nem volt. Vagy kirúgtúk egy elhagyatott ház ablaküvegét focizás közben és kijött a szomszád bácsi ordibűlni...szép emlékek. Ránéztem az alkotásomra.-Vélemény? Jöhet hideg, meleg nem izgat-vigyorogtam rá gondtalanul és megint leapadtam hogy az arcát nézegessem... |
Elvigyorodtam az ujj felmutatására.
- Nem szoktam túlzásokba esni, csak az alkohol terén...Néha. - vigyorogtam.
- De, öreg vagyok már... - húztam félre aszámat,de pár másodperc múlva újra elmosolyodtam.
- Csupán hobbi szinten szoktam graffityzni. De te gondolom nem csak hobbiszinten szoktál idejárni. - mondtam,majd beletúrtam a hajamba és a mellettünk lévő graffityre pillantottam,egy darabig nézegettem,majd visszapillantottam Doera. |
Megforgattam a szemeimet. -Ne ess túlzásokba oké?-mutattam fel okítóan a mutatóujjam, de persze mosolyogtam. Már megint ez a tanérnnis stílus....ahh Majd kezemmel a művem felé intettem. Aztán elmondta a nevét. Magamban ízlelgettem még egy kicsit. De a következő mondat betett.-Az...Felix bácsi. Azért nem vagy olyan öreg nem gondolod?-viccelődtem. Már megint z az érzés fogott el hogy megint beleboxoljak a vállába. De..inkább visszfogtam magam. -Teis iilyen ,,utcasrác" vagy, vagy csak hobbiszinten jársz ki?-kérdeztem rásandítva. Egy kicsi magánéleti turkálás, de hát ismerkedni kell...ez az élet rendje vagy nem? Jó..lehet az én stílusom egy kicsit hirtelen, és furakodo ismerkedés terén...de valahogy nem tudom hogí lehet ki,,tapogatni" egy embernél hogy honnan jött mi a foglalkozása....stb.stb. Én a korrekt megoldásokat szeretem. Vagyis az egyenes beszédet. |
- Na jó... Nade várjunk csak... - huncut vigyor jelent meg az arcomon.- Szóval te engem szeretsz? - viccelődtem,majd kacsintottam egyet a csajra. Alig ismertem,mégis olyan érzésem volt,mintha már ezer éve ismerém és hihetetlenül szerelmes lennék belé.
- Én Felix Hathaway vagyok. De ha gondolod szólithatsz Felix bácsinak is. - vigyorogtam,majd kezet fogtam vele. Elég fiúsvolt a stilusa,de még igy is nagyon bejött a csaj. Sosem szerettem a hercegnőket,mindigis a rosszkislányokra buktam. |
Felröhögtem.-Na ne hülyéskedj, imádni fognak! Akit én szeretek, az az ő haverjuk is-kacsintottam rá. És megint leapadtabb hogy az arcát fürkésszem. Kicsit el is bambulhattam mert elég hirtelen tértem észhez. Megráztam a fejem majd eldobtam a cigit és eltapostam.-Hogy én milyen udvariatlan vagyok!-csaptam fejbe magam majd kezemet nyújtottam felé.-Candance vagyok. Candance Spridensce. De ha jobban tetszik, akkor Doe.-íme az én hosszas bemutatkozásom. Szerettem néha húzni elvégre ..hát ami azt illeti elélg hosszú nevem van. Máár csak az övére voltam kíváncsi. Közben oda értünk egyik firss, remekművemhez. |
Végig mosolyogtam ahogy hallgattam a lány édesen csengő szavait. Első mondatára nem is válaszoltam, a mosolyom és egy váll vonás mindent elárult. Mikor azt mondta mutat párat a munkáiból azonnal követtem. Egésszen megfeledkeztem arról aki eddig az első volt az életemben,a motoromról. Követtem a lányt és válaszoltam újabb mondatára.
- Szivesen csatlakoznék,de nem tudom mit szólnának a haverjaid. - húztam kissé félre a számat, de a vállba boxolására elmosolyodtam. A lány körvonalait is tanulmányozni kezdtem. Törékenynek tűnt,olyan volt,mint egy porcelánbaba. Gyönyörű,igéző porcelánbaba. |
Beszívtam majd kifújtam, amikor válaszolt. Megcsóváltam a fejem.-Az úgy nem olyan jó...-mondtam mint egy anyuka aki szidja a fiát épp kedves hangnemben. Épp megint meg akrtam szólalni, amikor ismét a hangját hallottam. Mély bariton hangja volt, kellemes, amikor csak megszólalt, valahogy úgy éreztem hogy körülölel, felforralja a vérem, és úgy érzem biztonságban vagyok. Még soha nem volt ilyen érzésem. De nem törődtem vele,inkább a jelenre figyeltem. Felkacagtam.-Miazhogy!? NEm tudnék élni enélkül! Mutathatok párat-mosolyogtam rá. Szimpi volt ez a pali. Nem a szokásos tahó stílusú idegen graffi-sek. Elindultam hátha jön ő is, ha jött akor bevártam.-Mellesleg...azt mondtad egyedül vagy, csatlakozhatnál a mi bandánkba, jófejek a srácok ne aggódj-boxoltam bele a karjába és rávigyorogtam. |
Egésszen elmerültem az alkotásban. Már a körvonalak meg voltak, csupán a szinezés maradt hátra, igy hát elővettem a világoszöld festékemet és elkezdtem szinezni,mikor jobb oldalról hangokat hallottam. Egy rózsaszin hajú csaj száguldott felém a gördeszkáján és éppen egy szál cigit szivott. Elmosolyodtam,letettem a sprayemet a földre és a lány felé fordultam.
- Jah, egyedül vagyok. - mondtam vigyorogva,méregetni kezdtem a lányt. Egésszen biztos voltam benne,hogy egyedi stilussal áldotta meg az ég. Nagyon csinos volt, illett neki a rózsaszin haj és a piercing. Mikor megdicsérte a graffitimet mégszélesebben elmosolyodtam.
- Kössz. Te is szoktál alkotni errefele? - kérdeztem,majd tovább méregettem a lányt. |
A srácokkal voltunk kint az undergroundban. Hajam tündökló rózsaszín volt és volt rajta egy fekete sapka. A deszkámat fogtam miközben épp befejeztem a logónkat.-Na mit szóltok?-kérdeztem vigyorogva. A többiek dícsérgettek, vállba boxoltam. Aztán elmentek. Pacsival köszöntünk, majd elgurultak. Fellendültem a deszkámra majd rágyújtottam. Épp kifelé vettem volna az irányt amikor valakit megpillantottam. Épp alkotott. ,,Live" olvastam a feliratot. Leszökkentem a deszkámról és felpattintottam a kezembe. -Egy tagú a bandád?-kérdeztem hitetlenkedve, egy kicsit gúnyos hangnemben, majd elkezdtem méregetni. Jól nézett ki. Megpillantottam a közelben egy motort. Biztosra vettem hogy az övé. Aztán a feliratot kezdtem tanulmányozni majd ráböktem miközben kifújtam a füstöt.-Nem is olyan rossz...-próbáltam dícsérni és elismerően bólintottam egyet. Megintcsak a srácot méregettem. |
(Bocsi,előzőt rosszul küldte el)
Ma reggel másnaposan keltem fel, amit a tegnapi hallooween-i bulinak is köszönhettem. Az ágyam mellett félig törött jack daniels üveget találtam és egy használt óvszert, ami nagyon meglepett. Kicsit sem emlékeztem a tegnapi estére, igyhát reggel lezuhanyoztam és felöltöztem,majd úgy dönöttötem eljövök kicsit graffityzni. Felpattantam a motoromra és elidultam, nem siettem sehová igy hát ráérősen, a szabályokat betartva haladtam. Ahogy megérkeztem leparkoltam a motrot, de csak úgy, hogy látótávolságon belül legyen. A sisakomat pedig a motor kormányára helyeztem. Elővettem egy fekete szinű graffity sprayt és elkezdtem kiirni a "LIVE" szónak a körvonalait. |
Ma reggel részegen keltem fel, amit a tegnapi halloween-i bulinak is köszönhettem. Az ágyam mellett félig törött jack daniels üveget találtam és egy használt óvszert,ami nagyon meglepett. Kicsit sem emlékeztem a tegnap estére, igyhát reggel lezuhanyoztam és felöltöztem,majd úgy döntöttem eljövök kicsit graffityzni. Felpattantam a motoromra és elindultam, nem siettem sehová igy hát csak ráérősen, a szabályokat betartva haladtam. Ahogy megérkeztem leparkoltam a motrot, de csak úgy,hogy látótávolságon belül legyen. A sisakomat pedig a motor kormányára helyeztem. Elővettem egy fekete szinű graffity festéket a táskámból és elkezdtem kiirni a körvanalak, a "LIFE" feliratnak.
|
[20-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
