|
Témaindító hozzászólás
|
2013.10.01. 19:13 - |
 |
[29-10] [9-1]
 -Igen? Köszi -vigyorodtam el. Mondták már egypáran ugyanezt. Talán a nyugodtságom okozza, hogy képes vagyok ilyen halálosan komoly "álcát" felvenni. -Aha. De hagyjad, majd én fizetem -nehogy már ő állja. Az olyan hülyén jönne ki. Meghívom pizzázni, erre hagyom, hogy szórja a lovét. Szóval mihelyt jöttek vissza hozzánk, én adtam a pénzt és már álltam is fel a helyemről, indulásra készen. -Na gyere -mosolyogtam a csajra. Még mindig szívesen bunyóztam volna vele odakint, szóval gondoltam rá, hogy be kéne csalni később vadászni és akkor ott az erdőben kiélhetném rajta szadista hajlamaim.
A kijárat felé vettem az irányt, de megvártam míg Whisper kimegy előttem. Legalább nézhettem a formás seggét.
/folyt. valahol. |
Olyan komolyan mondta hogymár kezdtem rettegni hogy tényleg komolyan gondolja. Nagy kő esett le a szivemről amikor azt mondta hogy azért mégsem. A szívemhez tettem a kezem.-Anyám...azt hittem komolyna mondtad...jó színész lenne belőled-mosolyogtam rá. Amikor láttam hogy ő is befejezte feltettem egy kérdést:-Mehetünk??-mondtam és kezdtem előkotorni a pénztárcámat valamelyik zsebéből a dzsekimnek. Kijött a pincér és elkezdte elhordani a pizzát én pedig készültem az indulásra. |
A kérdésére letettem a pizzaszeletet és halálosan komoly rccal méregettem a lányt. -De haragszom rád. Kimegyünk és széttéplek -jelentettem ki, legalább olyan hangszínnel, mintha tényleg komolyan is gondoltam volna. Pedig valójában csak hülyültem. -Baszki nehogy elhidd! Ilyeneken nem húzom fel magam, mert végülis jogos volt -vontam vállat. Viszont attól még szívesen játszottam volna vele farkas alakban a széttépés helyett. Bunyózni volt kedvem. Néha csak így rámjön ez az érzés... farkaskodás.
Megettem még azt a kis pizzát, az utolsó darabot és felsóhajtottam. Jólesett már így zabálni. |
Csak mosolyogtam a mondatán.-Lehet jobban meg kéne ismerkedni-kacsintottam. Elment mosakodni. Szegéény kicsit sajnáltam is. Mondjuk nem gondoltam volna hogy egy pizza ennyi foltot hagy maga után. Amikor visszajött akkor félénken rá néztem.-Azért nem haragszol ugye?-pillantottam á. Nem akartam hogy harag legyen köztünk. Az utolsó szelet pizzámat még megettem aztán abbahagytam kicsit. Kezdtem tele lenni. |
Meghökkenten néztem Whisperre, mikor hozzámvágta a pizzaszeletet. Egy kicsit le is dermedtem. Hát ez most sokkolt.
-Tényleg ennyire nem ismersz? Tudnod kéne, hogy csak poénkodtam -néztem rá poker face módon és félretettem a pizzát, majd a mosdóba mentem. Le kellett szednem magamról a pizzakrémet, sajtot meg egyebet, amik még az arcomra kerültek. Ráadásul a ruhámat is "pucolnom" kellett, mert így mégse mehettem ki a többi ember közé. Miután végeztem, lazán visszasétáltam a helyemre és folytattam a zabálást. Whisper még mindig nem húzta fel eléggé az agyamat, hogy veszekedjek vele. Meg amúgy a kaja jobban érdekelt ott és akkor. |
Csak nevettem és nevettem már amennyire tudtam mert néha tele volt a szám. Egész jó volt a MAx társasága. Amikor hirtelen megszólalt nem értettem mire céloz.-Mi?-kérdeztem. ÉS akkor az a perverz mondat kiverte a biztosítékot. Épp egy pizzaszelet akadt a kezembe és jól az arcához vágtam.-Álmodik a nyomor!!!-mondtam és kihúztam magam.-Tudod én nem vagyok ribanc-kacsintottam rá és folytattam az evést...igyekezve hogy minél kultúráltabban tudjam enni még azt a rohadt sajtot is. Na erről panaszt fogok tenni az biztos. |
Néha-néha lestem,miként szerencsétlenkedik Whisper a sajttal, de inkább a saját magam gondjával törődtem. Már betömtem egy szeletet, és a második közepénél tartottam, mikor a leányzónak az állára "csapódott" a sajt. Felröhögtem hangosan és akkor feltűnt, hogy éppen egy pizzériában vagyok és ez nem illik. Szóval gyorsan be is fogtam szám. De ahogy szokták mondani; a fagyi visszanyalt. Egy sajt darab a gatyámra tévedt. Pontosan a sliccemhez. Lenéztem és megint a nevetés kínzott. -Nincs kedved leszedni? -kaptam fel a fejem és Whisperre lestem kérdően. -Mert akkor bújj ide az asztal alá. De akkor már megmunkálhatnád a horgászbotot is. |
Láttam hogy Max on sem könyörül a sajt. A következő ilyen módszerem lezajlása után Maxre sandítottam és láttam hogy ő is rám néz. Elnevettem magam és legyűrtem z utolsó falatott is majd kivettem a következőt.-Köszi-mondtam végül a kijelentésére amikor sikerült lenyelnem. Aztán az újabb szeletet kezdtem el enni de most megpróbáltam jól elharapni a sajtot. De nem jött össze ezért húzni kezdtem a szeletet távolabb magamtól. Elszakadt a sajt és a államra tapad. -Pff-nevettem megint és leszedtem majd megettem. Mit tehetnék komolyan??? -Najó azt hiszem, nekem sajt lesz a vesztem....-mosolyodtam el. |
-Hát, aki téged bánt, az ott halt meg. Garantálom -kacsintottam rá. Egy falka dolga amúgy is a benne tartózkodók védelme, amit nagyrészt a harcosok látnak el, vagyis mi, én. De ő meg különösen jó csaj ahhoz, hogy elég indokot adjon a bántója megöléséhez.
-Ja. Nagyjából -bólintottam a kijelentésére. Aztán már rakták is elénk a pizzát. Nagyon guszta volt, az is biztos! Rögtön el is vettem egy szeletet, de még mielőtt betömhettem volna a számba, elmormogtam egy "Neked is" mondatot, majd elkezdtem elsüllyeszteni magamba a kaját. Csak nekem is meggyűlt a bajom a sajttal, és égett is a pofám miatta, úgyhogy most nem röhögtem ki Whispert, mert ő is megtehette volna. |
Amikor megmutatta a sebhelyét, elhúztam a számat.-Ó hát nem valami szép...-mondtam. Mostén is a saját beosztásomra gondoltam. Én kém voltam, de ez könnyá volt és nem is olyan rossz.-Hát lehet egyszer engem is kicsinálnak....-jegyeztem meg halkan. Felfigyeltem arra hogy hirtelen témát váltott. -Tyűha, ez remek. Biztos minden jól alakul-mosolyodtam el. Nemsokára meghozták a pizzát. Fel volt vágva. Elénk tettek valami tálca féleséget meg szalvétát. Kézből jobb szerettem enni pizzát, úgy mindig is kényelmesebbnek bizonyult számomra.-Jó étvágyat- mondtam és elvettem egy szeletkét és beleharaptam. Pár szem kukorica lepotyogott és a sajt elkezdett nyúlni amikor elkezdtem húzni a fejem a pizzától. Elkezdtem rátekerni az ujjjamra, majd amikor elszakadt, elrágtam a pizzafalatott és bekaptam a sajtot az ujjamról majd kuncogtam. Biztos vicces látványt nyújthattam ahogy a sajttal szerencsétlenkedek. |
Miután lelépett a pincér a rendeléssel, egy nagyot sóhajtva hátradőltem a székben. Azt mondták egy-két perc max. de én már kikészültem így is a várakozástól. Szörnyen éhes voltam.
Whisper kérdésére végre ránéztem és nem az asztalt fixíroztam szenvedésemben. -Hát nem tudom mizújság -vontam vállat. Aztán mégis eszembe jutott, hogy miről mesélhetnék. -Múltkor ki kellett csinálnom egy idegen kémet -felhúztam a pulcsim szárát egy rövid időre, hogy láthassa a harapásnyomot. -Utálom ezt a beosztást -fintorodtam el. Sosem akartam harcos lenni, mert nem éreztem késztetést arra, hogy másokat tépjek szét és magamat széttépessem.
-Egyébként ha érdekel, akkor próbáról jöttem. Holnap lesz az utolsó és azután ha minden jól megy, akkor fellépés -váltottam témát, még mielőtt nagyon megsajnált volna. |
A gombára elfintorodtam.-Gomba ne legyen rajta, a többi mehet-feleltem egy mosollyal. Amikor a pincér kiért, hagytam hogy Max adja a rendelést én közben kíváncsian fürkésztem az arcát, aztán meg a pizzéria belső terét. Igazán igényes volt, minden tiszta, és szép. Klassz hely volt és még a halk zene is jó volt. Mellesleg ahol ültem, nagyon kényelmes volt reméltem hogy MAxnak is tetszik. Ráadásul szerettem a társaságát, és jó volt hogy nem egy beszédpacsirtával kellett ide leülnöm. Persze nincsbajom azzal aki beszél sokat, de aki levegőt sem vesz közbe és megállásnélkül csinálaj úgy hogy nem is tudja miről hablatyol, az szörnyű. -Na és mesélj miújság?-kérdeztem és felkönyököltem az asztalra, két szememet pedig rászegeztem. Mintha egy vallatás lenne, de nem tehetek róla hogy most ez a póz jött kényelmesnek. |
Igen, pontosan erre a válaszra számítottam. Engem mondjuk nagyon idegesítene, ha valaki nem hagyna békén, mikor kéne. Meg még baszna a szabályokra, amit felállítottam a lakásban, én meg belefáradnék és elhordanám a sátorfámat. Pontosan ezért fogom a jövőben is alaposan átrágni kivel fogok összeköltözni. Persze, kell a társ, de olyan aki normális.
Amint beértünk a pizzériába, követtem Whispert az egyik hátulsó asztal felé. Igaziból nekem édes mindegy volt, hogy hova ülünk. -Aha -bólintottam és letettem magam vele szembe. Kezembe kaptam a menüt és lestem a jó ajánlatokat. -Kukoricás, sajtos, sonkás jó lesz? Max. gombásig engedek -a többit nem annyira szeretem, szóval azok szóba sem jöhettek.
Mikor végre sikerült dönteni és jöttek felvenni a rendelést röviden elmondtam. |
Mellette ballagtam. A kérdésére elhúztam a számat.-Hát mikor milyen. Általában nem idegesít, mert jó nagy a ház és külön van úgymond az ő birodalma az enyémtől, de amikor nem hagy békén és nyugalomra lenne szükségem, kiakaszt-mosolyodtem el majd leültem egy sarokasztalhoz. Szerettem, ez olyan kuckós. -ITt nekem tökéletes ha nekedis-mondtam de már lénegyében befészkeltem magam. Hagytam, hogy MAx leadja a rendelést. Valahogy az őszájából természetesebben hangzik mintha én mondanám. Hahaa. |
-Oké -bólintottam és a pizzéria felé vettem az irányt. Kimondottan örültem neki, hogy benne volt a dologban, mert nem tudom mit csináltam volna, ha még legalább fél órát sétálok vele, kajálás nélkül. -Nem idegesítő, hogy ennyien laktok egy lakásban? -csak így előjött ez a kérdés a semmiből. Ugye az előbb említette Mellát is, aztán mondom megérdeklődöm nem zavarja-e. Hát én már hozzászoktam ahhoz, hogy alone töltöm a mindennapjaim. Max elnézek a haverjaimhoz pár órára, eliszogatunk vagy lelépünk a városba, spanolunk egy kicsit de ja... azért a többségben egyedül vagyok. Becsajozni is csak egy éjszakára tudok, az meg kb. annyira elég, hogy a saját vágyaimat kielégítsem. De semmi érzelem, és ugyanúgy alone maradok.
Ezen a témán agyaltam, miközben közelítettünk a pizzériához. Az ajtónál előreengedtem a csajt, és mielőtt követtem volna, alaposabban szemügyrevettem hátulról is. -Na hova üljünk? -léptem mellé és vártam a válaszra. Fölösleges a pulthoz menni, úgy is jön hozzánk a pincér aztán felveszi a rendelést. |
 - Szerintem majd hozzád se tudok érni. Nem gondoltam, hogy kell a gitár! Majd egyszer hazaugrom vagy elküldtetem, ha össze nem törték azok a bolondok. Nem vagyok profi gitáros, nehogy azt gondold - ráztam meg a fejem. - A banános sztorinak az lett a vége, hogy megrohadt és eszméletlen büdös lett. Ráadásul az én ablakom alá ültették, szerintem direkt. Még hónapokkal után is érződött a meglöttyedt banán-szag - fintorogtam. |
 -Hogy lehet otthon hagyni egy gitárt ? - néztem elég hülye fejjel. Lehet ,hogy viiccesen mutattam ,de most komolyan ! Egy gitárt otthon hagyni ... - Nah és kinőtt belőle valami ? -kédeztem mosolyogva. - Lehet megtanítalak pár ütésre ... De most szólok ,hogyha akár bemutatónál megütsz én visszaütök ! - figyelmeztettem komoly arccal majd 'agresszívan' beleharaptam a pizzámba xD |
- Valószínűleg nem fog sor kerülni a gitár bemutatóra. Ugyanis én hülye, otthon hagytam. Szerintem csak ki akarták próbálni, hátha ki kel a banánból valami. Egyébként elég finnyásak. Nem úgy mint mi! - Mutattam felé az egyik pizzaszeletet. Tényleg jó ötlet volt ez a sok hús rajta. - Te, majd megtaníthatsz néhány ütésre. - Nem arra volt ürügy, hogy máskor is találkozzak vele! Tényleg akartam valami keményebb sportot űzni, de egyik se tetszett igazából. |
- Banánt ? Megéheztek vagy mi ? -néztem hülyén. - Nah akkor egyszer eljátszhatsz nekem valamit a gitárodon. - mondtam molyogva. Közbben a pizza felét már megettem. És kezdtm úgy érezni hogy ez nekem sok. Meg hát a szám is fájt és egyszr rá is haraptam szóval nagyon boldóg rcot vághattam |
- Nem, de banánt már ültettek. - Rávetettem magam a pizzára, késsel-villával. - Öhm... - motyogtam rágás közben. - Mindent összefirkáltam meg éjjel-nappal kornyikáltam ha épp unatkoztam. Anyámák a falnak mentek az ének tudásomtól. Mostanában viszont gitározok. - Mosolyodtam el és tovább faltam a fenséges pizzát. |
[29-10] [9-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
