|
Témaindító hozzászólás
|
2013.10.01. 18:09 - |
 |
[12-1]
 Megforgattam a szememet, majd mikor beértünk a tömeg közepébe, elengedtem a kezét. - Mit tudsz? Társastánc? - találgattam reménykedve, hogy nem erre a manapság igen nagy divatba jövő "diszkós" ugrálásra gondolt. Még a gondolattól és elkapott a hányinger, hogy én ott rázzam a seggemet mindenkinek a nagy tömegben, csak hogy figyelmet hívjak fel magamra. - Nem ítélkezek míg nem tapasztalok - vontam vállat. - Kiváncsi vagyok, hogy mit tudsz - mondtam. - Mármint tánc terén - csaptam gyorsan hozzá, nehogy a végén még félreértse itt nekem és ne tudjam majd magamról levakarni. |
 Sóhajtottam írrónikusan. -Neked valami nagyon komoly, nagyon furcsa férfit rendelt a sors...- néztem rá kissé megrázva a fejem olyan... szörnyülködve. Bár megjátszotam. Arra amit a szívemre értett csak vigyorogtam nem adtam választ. Hiszen néha énis kételkedek benne, hogy van olyanom. Bár dobog ez tény. Már éppen megszólaltam volna, hogy ha ennyire nem akar akkor nem kötelező velem táncolni ám megragadta a csuklom és maga után húzott. Elvigyorodtam. Nem voltam rossz táncos, sőt az ilyen zenérke amikkel itt találkozik az ember nem is mondom hogy nehéz lenne, na meg volt némi ritmusérzékem is. Nm táncoltam ugyan versenyszerűen, de nem ált tőlem távol a tánc. -Tulajdonképpen most megleptél.. azthittem az arcomba vágod hogy velem ugyan nem akarsz táncolni mert szerinted falábú vagyok. vagy valami durvább beszólás. Szóval most.... asszem örülök. - mosolyogtam egy jót azon, hogy tényleg nem úgy történt a dolog ahogy sejtettem. pedig nem is egy teória volt az agyamban arra hogyan kosaraz ki. Meglepően furcsa fordulatot vett a dolog. És ez azért tetszett, még mindig jobb minha várnék a csodára... a pult mellett. |
Halványan elmosolyodtam. - Talán rájöttél hogy jobbat érdemelnek? Bár ezt kétlem - döntöttem kissé oldalra a fejemet és egy pimasz vigyor jelent meg az arcomon. Elindult felém, mint egy kiéhezett ragadozó. Kirázott a hideg, de nem mutattam semmilyen reakciót. Alig pár centire állt meg tőlem. Kicsit sem hozott zavarba a közelsége, bár általában utálom, ha az emberek belepofátlankodnak az aurámba. - Ja, hogy neked olyanod is van? - kaptam a fejemhez ijedten, persze mindez csak megjátszás volt. Amikor a fülemhez hajolt, ösztönösen hátrébb léptem egy kicsit. - Egyedül is lehet táncolni, nem kell feltétlen párban - néztem rá, azzal a tipikus "te tényleg ennyire hülye vagy?" arccal. - De ha már így felajánlottad - kaptam el hirtelen a bal csuklóját és magam után húztam a tömegbe. Kiváncsi voltam, hogy mit tud a tánc terén. |
Számítottam a reakciójára, sőt tudtam hogy ilyesmi lesz. - Hát nem is én. Amúgy nem pont ezekre... hanem azokra akikkel összejöhetnék, de nem teszem - néztem rá, majd felálltam és elindultam felé, majd megálltam alig fél lépésre tőle. Azaz nagyon, de nagyon közel hozzá. - Oh most a szívembe gázoltál, ugye tudod? - vigyorogtam. Valójában egy kicsit se fájt a gumikesztyűs beszólás. - Amúgy - hajoltam a füléhez. - Tudok... és még pár sokkal jobb dolgot is, Adele - hajoltam el és elléptem egy lépést tőle, nehogy feszélyezve vagyis kényelmetlenül érezze magát. - Persze ha te azokkal szeretnél táncolni - böktem a fejemmel a fullrészeg csőcselék felé. - Akkor sok sikert édesem... remek társaság - jegyeztem meg és vártam mit válaszol. |
Megtorpantam és csípőre tett kézzel visszafordultam Rylan felé. - Én? Féltékeny? - vigyorodtam el. Ez most feldobta a hangulatomat. Elnéztem az össze-vissza csetlő-botló lánytömeg felé aztán szánalmas képpel vissza a srácra. - Ezekre? - böktem a hüvelykujjammal magam mögé.
A gyomrom tartalma megfordult és jelezte, hogy ha legközelebb ilyet látok, képes, és felül visszajön. - Minek? Gumikesztyűs kézzel se érnék hozzád - helyeztem át a súlyomat egyik lábamról a másikra. A következő mondatára felszaladt a szemöldököm. - Tudsz táncolni egyáltalán? - kérdeztem érezhetően kevesebb bunkó modorral. A hajamba túrtam és a szemeibe fúrtam a tekintetemet. |
Felnevettem a "műsor" megjegyzésen. Bár poén lett volna ha féltékenységből mondja, de ismertem annyira hogy tudjam ténylg arra gondol amit mond. Hát nem nagy műsor lehet az hogy pár csaj idejön, hogy levegyen a lábamról ám mégse ők teszik hanem én. Szórakoztató lehet külső szemlélőként talán? ugyan...
- Talán féltékeny vagy? - vigyorogtam, pedig tudtam hogy nem de egyszerűen muszály volt rákérdeznem. Szerettem volna kicsit idegelni szegényt. Mivel sajnos nem volt senki akvel megtehettem volna éppen. És jól kinéző helyes lányok egyvelege volt ugyan, de nem foglalták le a fantáziám annyira hogy bepróbálkozzam.
- Oh akkor szerzünk neked takarítócuccokat... de előtte táncolhatnál velem. Legalább kivételesen szórakoznál is.. - sóhajtottam fel drámaian. Annyira szórakoztató volt vele piszkálódni, hogy úgy döntöttem most lemondok a helyes lányokról és játszadozom vele egy kicsit. Aztán elsül valahogya dolog. persze ha kikosaraz az se baj. Belőle kinézem, na meg sok szép piros alma van még a fán. |
Felvontam a szemöldökömet, és hátra dőltem a bárszéken, a kezemben az italommal, mint ahogy a moziban szokás. Nem csoda, hisz nemsokára úgy is első sorból nézhetem, ahogy a kis naív csitrik olvadoznak utána. A gondolatra megforgattam a szememet. Rylan felé fordultam, székestől. - Á, dehogy - mosolyodtam el gúnyosan. - Legalább lesz műsor is - csillant fel a szemem. Végigmértem a srácot. Próbáltam úgy nézni rá, mint aki még nem ismeri eléggé. Helyes, magas, kigyúrt test, igazi Don Huan. Csak "kár", hogy én nem úgy gondolkodok, mint egy 15 éves. Elfintorodtam és beleszürcsöltem a piámba. Letettem a pultra magam mellé és kersztbevetettem az egyik lábamat a másikon. Láttam, ahogyan a tömeget pásztázta. Szegény szerencsétlen "kiválasztott". Hussant át az agyamon és nagyot sóhajtottam. - Nem - néztem rá. - Takarítani jöttem - vágtam döbbent arcot és fejcsóválva visszapillantottam az előttem táncoló, vagyis inkább ugráló, sikongató emberekre. Felhajtottam a maradék italomat, és úgy döntöttem egy jó számnál, hogy beállok táncolni. Versenytáncos lévén nem kevés tapasztalatom volt már. |
Én már akkor észrevettem mikor belépett az ajtón. Nagyon figyelmes voltam főleg ha falkatagokról van szó, de nem szóltam hozzá míg észre nem vett. Annyira nem voltunk jóban attól függetlenül hogy mind a ketten éták voltunk. Amikor rámnézett már láttam, hogy nem örül nekem ami mosolyra fakasztott.
- Nocsak Adele.... zavarlak talán? - érdeklődtem, bár ha azt is mondja, hogy igen akkorse tud zavarni, sőt igazság szerint hidegen hagy a dolog. Nem éppen azért mert ilyen vagyok. Dehogy! Csak szimplán nem szokott édekelni az, ha valakit zavarok. És amúgy is azokból a női nemben igazán kevés egyed található és ez a szőke nőstény közéjük tartozik. A kivételek erősítik a szabályt nem? Majdnem elnevettem magam, de inkább visszafogtam magam és a tömeget kezdtem pásztázni valami olyan lány félét keresve akit az ágyamba csábíthatok még ma estére. Őszintén egy pillanatra megfordult a fejemben hogy adelevel is bepróbálkozom, de elhesegettem. nehéz hús, és nincs kedvem sokat puhítani ma így egyenlőre hanyagoltam ezt a gondolkodáselvet és eltettem későbbi időkre.
-Amőgy mit keresel itt? Netán szórakozni szeretnél mint minden rendes ember? -érdeklődő arcal pillantottam rá holott a legkevésbé sem érdekelt csak szóval akartam tartani mivel még nem láttam számomra megfelelő személyt akivel bepróbálkozzak. |
Az utcán csak a fekete magassarkúm kopogása hallatszódott. Még csak a club közelében se jártam, amikor már hangokat kezdtem észlelni. Hallottam a zene dübörgését, az emberek beszédét. Ez van, ha az ember farkas is félig. Végre beléptem a clubba, ahol jó meleg volt. Cigi szag terjengett a helyiségben, pedig csak kint lehet rágyújtani. Na igen, a száglásunk is jobb mint az átlag embereké. Megigazítottam magamon a ruhámat. Nem igazán volt kedvem annyira kirittyenteni magamat, csak egy csipkés fekete kisruhát kaptam fel magamra. A hajamat oldalra fésültem, és feltettem egy kis vörös rúzst. Összefutottam pár ismerőssel, leálltam beszélni velük pár szót, aztán már mentem is tovább.
Leültem a bárpulthoz és rendeltem magamnak egy Wild Turkey-t. A csapos méregetett egy darabig, hogy biztos azt választom-e. Nő létemre eléggé jól bírtam az italokat, még az erős medveölőket is. Nehezen szállt a fejembe a pia, ami nem is baj. A társaságban mindig én voltam az, aki röhögött a többi részeg emberen és elmesélte másnap legalább százszor, hogy mi is történt azelőtt nap éjszaka. Már hozzászoktam. Miután sikeresen megkaptam az italomat, beleszürcsöltem, és próbáltam tűrtőztetni magamat, hogy ne rágjam meg a szívószál végét. Jelentem, sikerült! Most szívesen vállbaveregettem volna magamat, csak kicsit hülyének néztek volna. Körültekintettem a clubban, és csak akkor vettem észre, hogy a másik béta, Rylan ül mellettem. Nem voltunk annyira odáig egymásért, legalábbis részemről nem. Őszintén, nem igazán bírtam ezt az "én vagyok a rossz fiú, mindenkit megdugok" stílusát. Sosem bírtam az olyan embereket, akik ha leesnének az egójukról az iqjukra, szörnyet halnának. |
Még csak nemis vették észre. Elmosolyodtam belépve a club ajtaján. Kissé zavaróan hatott rám a fényviszony, de a szemem sikeresen helytállt és megszoktam. Rengeteg ember, rengeteg pár és szinte éreztem a fülledtségben megbúvó szexuális vágyat. És ez tetszett nekem, bár miért is ne tetszett volna. Utat törtem magamnak egyenesen előre a tömegben és nem vettem tudomást az engem figyelő tekintetekről. Éppenséggel ha akarok valakit úgyis megkapom, mindig így megy. A tömegen átverekedve magam a pulthoz érve találtam egy széket amire ledobtam magam.
- Egy pohár whiskyt - intettem a srácnak a pultnál aki körülbelül velem lehetett egyidős. Láttam rajta, hogy nem éppen zavarja a mogorván odalökött kérés azaz inkább parancs. Valószínűleg megszokhatta már hogy a...fiatalok nem igazán képesek kedvesek lenni, ha egy munkásról van szó. A tekintetemmel végigpásztáztam a tömegen valamiféle elfoglaltsághoz megfelelő személy után kutatva ám ekkor szólított meg az egyik mellettem letelepedett lány. Elmosolyodtam, láttam hogy nem éppen van a gondolatai magaslatán. Szórakoztatott ahogy megjegyezte, hogy állati dögös vagyok. Nos igen, ezt már megszoktam, sőt tudtam is magamról.
- Köszi drága, de most éppen párkacsolatom van - hajoltam a füléhez elmondva a szavakat. Megborzongott amitől csak mégjobb kedvem lett. Ám elhajoltam tőle és a szemébe néztem. Nem tetszett neki a visszautasítás, de valószínűleg talál mást aki bejön majd neki. Amúgy is éreztem amikor közelhajholtam hogy totálisan el van ázva. Nem éppen akartam most egy totál részeg lányt hazatámogatni. Sóhajtottam és az italomhoz fordultam mivel eközben ki lettem szolgálva. Odadobtam a pultra az árat és gyors lehúztam az italt. Éreztem ahogy végigkaparja a torkomat ám már megszoktam az erős italokat így nem kelett megköszörülnöm a torkom és még csak köhögőrohamom sem lett. Egyenlőre felhagytam a pásztázással, úgyis valószínűleg páran majd még idejönnek hozzám, hogy elcsábítsanak. Csak sajnos ez pont fordítva lesz. godoltam szórakozottan ám az arcomon vagyis pontosabban csak a szememben lehetett látni a gondolataimat amik nem éppen egy jófiúhoz lettek volna méltóak. Ám én nem is voltam jófiú. |
|
[12-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
