|
Témaindító hozzászólás
|
2013.10.04. 23:08 - |
 |
[41-22] [21-2] [1-1]
 Az ölébe húzott. Kissé oldalra döntöttem a fejemet, hogy jobban hozzáférjen a nyakamhoz. Majd mikor megcsókolt, hosszan visszacsókoltam. Hátul a tarkójánál a haját kezdtem birizgálni. Mikor véget ért a csók összekulcsoltam a két kezemet a feje mögött és a szemeibe pillantottam. |
 Teljesen az ölembe húztam és elmosolyodtam azon, hogy zavarba jött. Imádtam zavarba ejteni a nőket.. olyankor mindig olyan sebezhetőnek és kislányosnak tűntek. Elsepertem nyakától a haját és megcsókoltam a kulcscsontját és úgy haladtam felfele, míg az arccsontját és az arcát csókoltam. Végül egy hosszú csókot nyomtam ajkaira, miközben nyelvem az övével 'játszadozott'. Kezem derekát simogatta. |
Kezdtek elgémberedni a kezeim, ezért amikor a derekamhoz ért, ráültem a combjaira. Aztán megcsókolt... Különleges érzés volt, viszonoztam. Mikor elszakadt tőlem szégyenlősen elmosolyodtam. Még senki nem volt rám ilyen hatással, általában nem jövök zavarba egykönnyen. Viszont amióta Kevin társaságában vagyok, már nem először fordult elő. |
A szájára pillantottam.. Nem igazán bírtam már magammal. Egyik kezem a derekára siklott, másikkal pedig végigsimítottam az arcán. Ajkaimat az övéhez érintettem, szemeimet lehunytam és finoman megcsókoltam. Igazából számítottam a visszautasításra is, így amikor elszakadtam tőle, fejemet kissé alrébb húztam és a szemeibe néztem. Csendesen vártam a reakcióját. |
Elvigyorodtam és már csak akkor kaptam észbe, mikor négykézláb voltam, ő pedig tőlem egy miliméternyire. Egy hajszál visítva fért volna el köztünk. Elmosolyodtam. Imádtam, ha a hajamat birizgálták, kiskoromban mindig megkértem anyukámat, hogy fonja be, vagy csináljon vele valamit. A szájáról a szemeibe pillantottam és halványan - de csak nagyon kicsit - elpirultam és az ajkamba haraptam. |
-Szerintem meg nem leszünk mi olyan rosszban.-vigyorogtam, majd elhúztam a kezemet és vele együtt őt is. Arcunkat néhány centi választotta el. Felváltva néztem a szemeibe és kezemet kiszabadítottam az övéből. Megfogtam egy tincset a hajából és azzal kezdtem el szórakozni. Nemtudom, hogy mennyire zavarta a közelségem, vagy hogy zavarba ejtette e, minden esetre nem úgy látszott mintha távolodna. Elmosolyodtam és újra a szemeibe pillantottam. |
Mosolyogva hallgattam. - Jól tették. Néha kell egy kis kikapcsolódás - mondtam. Eszembe jutott, hogy holnap 10-kor fotózásom lesz, és akkor fogom beajánlani Tashát az ügynökségnél. Ki is ment a fejemből. A gondolatmenetemből Kevin zökkentett ki, mivel újból elkezdett csikizni. Felnevettem és próbáltam lefogni a kezét. Nagynehezen elkaptam mind a két csuklóját. - Nem leszünk így jóba - csóváltam a fejemet vigyorogva. |
Elvigyorodtam azon, hogy találtam rajta egy gyengepontot.- Elrángadtak.- húztam el a számat. Valahogy sose bírtam az ilyen helyeket. Ha már csajozok, akkor nem egy sztiptízbárban fogom megtenni.-De mostmár van okom járni.-vigyorogtam, majd újból elkezdtem csikizni. |
 Felnevettem. - Nee, hagyd... hagyd abba! - sikoltottam fel nevetés közben. Mindenhol csikis voltam, még a fejem tetején is. Végre befejezte a bökdösést. Ez volt a gyengepontom. - Hát... addig nem még nem ér hozzám, vagy nem szól be. Ha ezt megteszi, egy szavamba kerül és jönnek a kidobók. Robert szeret minket biztonsgában tudni - mondtam. - Akkor mit kerestél ma ott? - kérdeztem tőle mosolyogva. |
-Tedd ki.-nevettem, majd reménykedve, hogy csikis elkezdtem bökdösni az oldalát és végül hozzádobtam egy párnát.- Amúgy téged nem idegesít a sok nyomorék nagymenő, akik a sztiptízbárokba járnak?-kérdeztem összeráncolva a szemöldökömet. -Természetesen nem magamra gondolok.-vigyorogtam.-Főleg, hogy nem is járok ilyen helyekre. |
- Akkor megkapod - mondtam és hozzávágtam mégegy párnát vigyorogva, majd mégegyet és mégegyet. Egy pillanatra abbahagytam, mert elfogyott a moníció. - Aránylag. Már hozzászoktam, hogy virrasztok - vontam vállat sóhajtva és elmosolyodtam a kacsintásán. |
-És mivan ha mégis akarom?-vigyorogtam a lányra.- Szegény lány.-nevettem. Elég furcsa, hogy csak úgy valaki bealudjon.. Vagyis nem találkoztam még ilyen emberrel. - Szóval sokáig bírod ébren?-néztem rá, aztán nem bírtam ki, hogy ne vigyorodjak el újra. Megdörzsöltem a tarkómat, majd a hajamba túrtam és Sherre kacsintottam, végül csak egy halvány mosoly maradt az arcomon. |
- Ne akard, hogy bekeményítsek - vigyorogtam még mindig. - Á, nem vészes és én amúgy sem szoktam olyat csinálni hogy csak úgy puff elalszok ott ahol vagyok - mondtam mosolyogva, visszaemlékezve Tashára. A támlára könyököltem és úgy néztem végig Kevin-en. Még a pólóján át is jól látszódott, hogy milyen izmos felsőteste van. |
-Hmm.. akkor azt hiszem rosszul kell viselkednem.-vigyorogtam és elkaptam a párnát. -Majd meglátod..-mosolyogtam rá ravaszul.- Amúgy ha fáradt vagy és le szeretnél feküdni aludni, akkor arra van a vendégszoba.-mutattam az egyik ajtóra.-De akár az én ágyamban is aludhatsz.-vigyorogtam. Nem az volt a célom, hogy megfektessem. Persze nem ellenkeznék, de közelsem arra hajtok. Tudom, hogy amit akarok azt egyszer úgyis megfogom kapni egy idő után. |
- Bizony ám, szóval ha rosszul viselkedsz irgum-burgum lesz! - vigyorogtam rá és nekidobtam nem túl erősen azt a párnát, amit az előbb ölelgettem. - Azt még egyelőre nem tudom, hogy jól jártunk-e - jegyeztem meg pimaszul és a hajamba túrtam. Kezdtem kissé fáradni én is. Eléggé le tudja szívni az ember energiáját az, hogy egy rúdon lóg meg mászkál egész éjszaka. |
Kissé meglepődtem a válaszán.-Húha. Főnök.-vigyorogtam és felültem mellé, majd gyengéden megböktem az oldalát. Őszintén szólva kiváncsi vagyok, hogy milyen alfaként.- És milyen jól jártatok velem.-hülyéskedtem továbbra is vigyorogva. Nem tartom magam rossz harcosnak, de azért még van hova fejlődnöm. Valószínűleg nem lesz a főnököknek könnyű dolguk velem, ugyanis utálom ha megmondják mint csináljak. De hát kénytelen leszek alkalmazkodni.. azt hiszem. |
Miután kijárkáltam magamat, leültem a kanapé végébe, felhúztam a lábaimat törökülésbe és Kevin felé fordultam. - Alfa - mondtam és kiváncsian vártam a reakcióját. Egy párnát magamhoz ölelve dőltem neki az oldalammal a támlának. - Tudtam, hogy jössz, de hogy mikor pontosan, azt nem. Először fel sem ismertelek - mondtam. |
Elmosolyodtam a 'dícséretén', majd ittam egy pohár vizet és a nappaliba sétáltam. Lehuppantam a kanapéra és nyújtóztam egyet.-És te milyen rangot is töltessz be a falkában? Sarah próbált valamit magyarázni, de semmit nem jegyezetem meg belőle..-túrtam a hajamba és elvigyorodtam. Sosem volt jó memóriám, sőt annyira nem is igazán érdekelt a dolog. De azért jó lett volna tudni, hogy kivel is állok(ülök) szemben. Elnyúltam a kanapén és vártam, hogy ő is leüljön. |
Útközben eldaráltam, hogy hogy is történt az a dolog a Starbucksban. Tashát kilenckor engedték haza, nagyon fáradt volt, és megesik vele, hogy csak úgy elaszik hirtelen. Nekem kellett hazaszenvednem és lefektetnem. Mondtam neki, hogy menjen haza, de jól tudom milyen, amikor fáradt. Hisztis kislány. Beléptünk az ajtón. - Szép lakás - jegyeztem meg és kibújtam a cipőmből és a kabátomból, majd felakasztottam. - Ismerem - mondtam mosolyogva. Bírtam Sarah-t, aranyos kis mosolygós lány volt. - Nem kérek semmit, köszi - mondtam és körbejárkáltam a nappalit. |
Megérkeztünk és kinyitva az ajtót, előreengedtem Shert. Rögtön megkönnyebbültem, ahogy a házba léptünk, hisz jó meleg volt.- Hahó.-kiabáltam miközben lerúgtam magamról a cipőt, de nem jött válasz. - Ezek szerint Sarah nincs itthon.. Egyébként valószínűleg ismeritek egymást. Ő már régebb óta tag.-mondtam, majd a konyhába vettem az utamat.-Kérsz valamit?-kérdeztem a lányt és rápillantottam. |
[41-22] [21-2] [1-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
