Témaindító hozzászólás
|
2013.10.01. 19:11 - |
 |
[35-16] [15-1]
Egyáltalán nincsenek előítéletem. Tény és való, hogy mindenki azt gondolja, hogy a rúdtáncosok ribancok és hogy másra nem is jók. Biztos vannak olyanok is.. Egyébként nem nézném ki Sherből, hogy itt dolgozik. Elég inteligens lánynak tűnik, de tuti van oka rá, hogy ez a munkája.- Remélem nem rabolom az idődet. Nehogy aztán miattam legyen baj.-mondtam, majd egy pillantást vetettem a fiúkra akik még mindig nagyon jól elvoltak, és nem is bántam.. Újra ránéztem, egy kedves mosollyal. |
A kezembe vettem az italomat és beleszürcsöltem. - Őszintén szólva? Igen, nagyon - mondtam. - Nem úgy fogom fel, hogy úgymond a testemmel keresem a pénzt... Mert ez nem így van. Olyan mintha egy cirkuszban dolgoznék, csak kicsit mások a körülmények. Szórakoztatom a közönséget, méghozzá rúdtánccal. Ettől független nem vagyok se prosti, se ribanc. Amúgy is, csak ritkán van olyan, hogy vetkőznöm kell - meséltem el a véleményemet erről az egészről. Nem szerettem az olyan embereket, akik a rúdtáncosokról azt terjesztik, hogy k*rvák. Elárulom, nem azok. |
Elvigyorodtam a válaszán, majd kértem magamnak is és mindekettőnkét kifizettem. Az utóbbi mondatán elmosolyodtam és biccentettem a fejemmel. Azért kissé megnyugodtam, hogy megtudtam egy falkában vagyunk. Elég régóta lehet már a falka tagja, ha megérzi hogy ki tartozik oda.-Na és szeretsz itt dolgozni?-kérdeztem full komolyan. Nem igazán ismertem olyat, aki sztriptízbárban dolgozik, így nem tudtam, hogy hogy viszonyulnak ehhez a munkához. |
- Örvendek, Kevin - vigyorogtam rá és az ajkamba haraptam. Egyik lábamat keresztbevetettem a másikon, a kezeimet pedig az ölembe ejtettem. - Kettőt is - mosolyogtam és kértem egy Baileys-t. Kedvencem volt, a Jack Daniel's mellett. - Mellesleg... - fogtam halkabbra a hangerőmet, és a füléhez hajoltam. - Üdv, a falkában - szinte már suttogtam, majd visszadőltem a székembe. Végül is mindegy, hogy suttogok-e vagy sem, vérfarkas, még a nagy zajból is képes kihallani, ha akarja. |
-Sherry..-ejtettem ki a nevét lassan. Nem túl jó a névmemóriám, így jól a fejembe véstem, nehogy elfelejtsem..-Kevin Rettinger.-mosolyogtam, és kezetráztunk. Teljesen elfelejtkeztem róla, hogy még mindig a kezét fogom, így kicsit később reagáltam, és végül elhúztam a kezemet.-Szóval..? Képes lennél meginni valamit egy ilyen sráccal?-vigyorogtam, majd lehúztam az italomat és a pultra tettem. Székemmel Sher felé fordultam és úgy vártam válaszát. |
Mikor elengedte a kezem, helyet foglaltam mellette az egyik bárszéken, és felé fordultam. Rávillantottam démonian kék szemeimet és ravaszul elmosolyodtam. Én már pedig csak azért is táncolni fogok, ott annál a rúdnál, ahol a majmok ülnek. Kiváncsi leszek az arcukra miután befejezem. Velem nem lehet szórakozni, főleg nem rajtam. - Hát azt észrevettem valahogy - vigyorogtam. - Sherry. Sherry Calhoun - mutatkoztam be és kezet ráztunk. Furcsa bizsergés futott végig a karomon, majd az egész testemen, ahogy hozzá értem. |
Elengedtem a kezét, majd a szemeibe pillantottam.-Tudod.. jobban szeretem ha nem parancsra táncolnak nekem.-vigyorodtam el kissé.-És sajnálom a fiúk viselkedését.. Nem igazán tudnak viselkedni.-néztem rájuk, de szerencsére most nem velem voltak elfoglalva, hanem a rúdon pörgő nőkkel.. Újra a lányra néztem.- A nevedet azért szabad tudnom nem?-mosolyogtam, majd belekortyoltam az italomba. Most volt alkalmam nem csak a testét, hanem az arcát is jobban megfigyelni. Nem tagadom, gyönyörű nő.. és persze rögtön megéreztem rajta, hogy vérfarkas. Sajnos azt nem igazán tudtam eldönteni, hogy falkabeli e vagy sem. De per pillanat nem is érdekelt. |
Már épp elkezdtem volna, mikor megint, pontosabban már másodjára félbeszakítottak. Elvigyorodtam, mivel ilyen se történik velem valami sűrűn. Le lettem léptetve az asztalról. Érdeklődő szemekkel fürkésztem a srácot. Mély levegőt vettem. Egyből megéreztem. Vérfarkas. Méghozzá falkabeli. Hogy eddig hogy nem vettem észre... Rájuk mosolyogtam és illedelmesen eltávoztam az asztaltól. A főnököm kezébe nyomtam a pénzt, és elmeséltem, hogy nem kellett még táncolnom se. Ő elismerően vigyorgott, de valószínűleg hallotta az előbb történteket. Vissza felmentem a színpadra és már csak azért is befejeztem a számomat. A végén meghajoltam és egy fél órás szünet következett. Elhaladtam a bárpultnál, mire egy kéz vissza húzott, de nem túl erősen. Először a csuklómra pillantottam, majd végigsiklott a tekintetem fel a karján, egészen a szemeibe. Alig észrevehetően elmosolyodtam. - Én táncoltam volna... az már más kérdés, hogy nem szívesen teszem, mikor páran gyerekes módon viselkednek - mondtam és a box felé pillantottam, majd vissza a srácra. Jobban végigmérve nagyon jól nézett ki, már-már kedvet kaptam, hogy letáncoljam azt a különszámot neki. |
Mérgesen a fiúkra pillantottam, ölni tudtam volna a tekintetemmel. Nagyon jól tudták, hogy nem bírom az ilyen helyeket. Talán kicsit túlpörögtek.. gondoltam. Majd végül a lányra néztem aki láthatszólag nem szívesen csinálja ezt. Felálltam, majd lesegítettem a lányt.-Nem kell ezt csinálnod. Legalábbis nem nekem.-mondtam, majd a fiúk nagy 'ó'-zásba kezdtek.-Nem, nem vagyok meleg.-szóltam oda az egyik nagyszájúnak vigyorogva. Természetesen a pénzt azért odaadták neki, de táncolnia nem kellett. Végül visszaléptem a bárpulthoz és újabb piát rendeltem. Később megpillantottam a lányt, és elment mellettem..volna. Gyengéden a keze után kaptam.-Meghívhatlak valamire a műszakod után? Ha már megúsztad a táncolós dolgot.-billentettem kissé oldalra a fejemet és halvány mosoly jelent meg az arcomon. |
Szokásosan pénzzel kezdtek dobálni. Nem szoktam elfogadni, a főnökömtől rendeszeresem kapok fizetést, és a modellkedés is jó kis fizut hoz. Meg szoktam hagyni a többi táncoslánynak. Nekik még mondani sem kell, elég ha a színpad széle felé bökök, már is rohannak. A számom közepénél tartottam, mikor lekeverték a zenét, és a főnököm, Robert lehívott a színpadról. Kiváncsi, szinte választ követelő szemekkel vizslattam, hogy ezt miért tette. - "Külön számot kell adnod az egyik boxban ülő srácnak" - mondta és az irányukba bökött. Pont egy olyan helyen ültek, ahol volt rúd. Nem ellenkeztem, azt kellett csinálnom, amit kérnek. Elindultam feléjük, és mint a tinédzserek, tapsban és üdvrivalgásban törtek ki és az egyik pasira mutogattak. Valószínűleg neki kell táncolnom. Megforgattam a szememet, és felléptem az asztalra a rúdhoz. Intettem, hogy jöhet a zene és belekezdtem a 'különszámba'. |
Úgy néztem az előadást, akár egy gyerek, ha valami nagy/különleges dolgot lát. A srácok persze rögtön elkezdtek röhögni rajtam, hogy mit csorgatom itt a nyálamat.. Összeráncoltam a szemöldökömet, de azért én is felnevettem. Figyeltem a lányt,és láttam, hogy mindenki pénzt dobál, így elővettem egy köteg pénzt és amikor a színpad szélére ért, dobtam neki belőle. Majd láttam, hogy a fiúk nagyon mesterkednek valamiben.. mint kiderült szóltak a főnöknek, hogy a lány adjon nekem 'különszámot'. |
A vetkőzés nem az én reszortom, de ha a főnököm azt mondja, akkor egy hónapban egyszer belefér ez is, amikor nincsenek olyan sokan. Én inkább a rúdon mutatványozós típus vagyok, szóval nem haboztam, megragadtam a fémet és felkúsztam a tetejére, majd összekulcsoltam körülötte a lábaimat és a felsőtestemmel hanyatt dőltem. Csüngtem pár pillanatig, majd megint megfogtam a rudat, csak most a fejem felett(mivel csüngtem), aztán kiakasztottam a lábaimat és ellöktem magam. Szabályosan átfordultam, egy olyan bukfencfélét csináltam, csak éppen egy fémcsövön. Nagy tapsot kaptam, amitől jó kedvem lett, és ösztönzött arra, hogy újabb attrakciókat mutassak be. |
Péntek este.. Hol is máshol tölteném, mint a legjobb barátaimmal a sztiptízbárban. Egyedül nem igazán jönnék el.. Nem az én stílusom. Viszont most rávettek, hogy résztvegyek a 'buliban'. Éppen a bárnál álltam, és italt rendeltem, aztán a szemem megakadt egy igen szép, barna lányon, ahogy végigtipeg magassarkújában a színpad felé. Kifizettem a piát, majd lehuppantam az egyik fotelbe a többiek mellé és iszogatás közben szépen végigmértem a lányokat. Hátradőltem és úgy figyeltem az előttem táncoló lányokat, legfőképpen azt, akit kinéztem magamnak. |
Kicsit késtem. Hülye forgalom. Egyik dugóból a másikba kerültünk. Jó negyed órát csúsztam, de odaértem. Szerencse, hogy én vagyok a legjobb rúdtáncos, és nélkülem el sem kezdik a műsort. Berontottam az épületbe, és futólag köszöntem mindenkinek. Az összes dolgozót, törzsvendéget jól ismertem már. Bevágtattam a színpad mögötti folyosóra, aztán az öltözőmbe. Lekaptam a kabátomat és a ruháimat, és egy fekete, csipkés fehérneműt vettem magamra és egy fekete magassarkút. A főnökömnek még elmagyaráztam, hogy miért is nem értem ide időben, majd elkezdődött a szám és vele együtt a műsor is. |
[35-16] [15-1]
|